Ez az első rész remélem tetszeni fog !!


Ino szemszöge:


Helló,Inorin Réna McCarty
vagyok,május.4-én születtem Kanadában.A szüleim elváltak.Eddig anyámmal éltem és az új férjével,de mivel anya modell ezért sokat utaznak,így  eldöntöttem hogy apával és a bátyámmal fogok élni, Cameron-ba,North California-ba!
Ma jött el a nagy nap.. Már leszállt a repülőgép,de én itt állok  fél órája EGYEDÜL!.. Apa sehol!! Ez szó szerint szívás.. Wáh..és tök ciki.Mindenki engem néz.. Ezért még számolunk apa!!
Mikor ez a szó megfordult a fejemben,hirtelen valaki nagy lendülettel megfordított és megölelt. Apa volt.:
-Ino drágáám.. -kiáltott.
-Oké-oké apa én is örülök hogy látlak,de most már elengedhetsz!! -sóhaj elpirulva.
Apa szép lassan végigmért és persze jó alaposan. Első kérdése:
- Ino te nem híztál?
 (?!) Azt gondoltam magamban hogy most felrúgom.. de épp ekkor köszönt nekem Tom,így késöbbre teszem az apás témát.
Tom csak szélesen mosolygott rám,én meg olyan idióta fejet vágtam,mivel nem értettem hogy mi ez a vigyor..Talán tényleg meghíztam?!! Vagy csak örül hogy lát? Áh..Tom nem az a fajta aki örülne nekem..így eljutottam odáig,hogy fogyókúráznom kell!
Miután vége volt a "találkozási ceremóniának", apa és Tom megfogta a bőröndöket és kivitték a kocsihoz,majd betették a csomagtartóba és beszálltak az autóba. Apa odaszól hogy indulunk én épp

oda  akartam volna lépni  és kinyitni a kocsiajtót..erre elindultak nélülem.. HÁT EZ MI?! Várok hogy mikor veszik észre hogy NEM vagyok ott.. Mikor elértek a sarokhoz megfordultak én csak elszámoltam magamban 10-ig és beszálltam.. Apa hátrafordult és arra várt,hogy leüvöltöm a fejét,de nagy meglepetésére csak mosolyogtam és mondtam :
-induljunk"!! -Tom erre csak hangosan felröhögött!-
 Hát igen...ez az én húgom! Alig várom hogy bemutassalak az osztályomban! (Aha-aha én nem igazán várom)..-
- Amúgy Ino..nem izgulsz az új suli miatt?
-Nem dehogy! Miért izgulnék?!Hát nem ismersz bátyókám? (Mikről dumálok?!! Nagyon is izgulok emiatt az egész sulis ügy miatt..)

-Már csak 10 perc és ott vagyunk-..szól hátra apa.(Hehe..Már rég voltam abban a  házban..remélem nem ő rendezte be a szobámat,mert ha igen akkor ott bajok lesznek!)
Hirtelen megállt az autó én pedig kizökkentem az ábrándozásból. Megérkeztünk!! (Baszki ez a ház nagyobb mint anyáéké.. Otthon nem volt ekkora a medence.. és a Jakuzzi is jobban néz ki mint a mienk..no nem mintha baj lenne!) -
-Wow,milyen jó motor.. Kié?
-Tom-é válaszolja apa.
-. Óó, én is kaphatok egyet?
-NEM! -feleli. What? (Asszem nem jól hallottam..)
- Azt mondta nem..- súgja oda Tom
- De miért nem? Ha Tom-nak van, nekem miért nem lehet? -förmettem rá.
-Mert nem Inorin,ha kell bármi más megkapod,de motort nem ..Nem elégszel meg egy biciklivel? Házzal? Limuzinnal? Pónival? -halál komoly tekintettel.
-Most ezt komolyan kérdezted? Úgy őszintén apa..tudod hány éves vagyok,ugye? Minek kéne póni? Ház?? A mi házunk elég,és limuzinunk is van elég..de motor nincs!! (Legalábbis nekem...)
- Fejezd be! Nem kapsz és kész.. -jelenti ki. (Úgy láttam nem igazán tudom meggyőzni ezzel kapcsolatban,szóval inkább nem erőltettem tovább, hanem egyszerűen csak bedurciztam...Szokásosan ahogy szoktam!) Tom rámnéz.. meglöki a vállam..
-Mi van? Nem látod hogy éppen durcizom?! (Hülye Tom.. ilyenkor is csak csesztetni akar)
-Nyugi van már.. majd néha kölcsön adom ha szeretdnéd! -mosolyog.
- Komolyan mondod? -csillan fel a szemem hirtelen.
- Jah..talán,lehet,nem!
-TOOOM! -visítok*.
-Jó-jó.. De csak akkor ha vigyázol rá..!
- Ígérem -mosolygok vissza rá mint a tejbetök.
Mikor beértünk a házba nem nagyon fog el a gyönyör, mivel a szüleim szó szerint multimiliárdosok.. így megszokott a látványa a csodaszép lakberendezésnek.
Apa azt kérdezte,hogy hogy tetszik a ház..de én csak kinyujtottam rá a nyelvem és Tom karját átkarolva elindultam egyenesen, de közben egyszer hátra pillantva egy gyors mosolyt mutattam apának,aki erre felröhögött és ki ment a bőröndjeimért.
-Szép ház.. -mondom.
- Örülök hogy tetszik!-feleli Tom önelégült vigyorral az arcán.
-Nah de hugi.. megmutassam a szobád vagy átakarsz hurcolni az egész házon?!
-.. Öhm.. bocsi.. -nyökögve válaszolok. Felmegyünk a lépcsőn és egy színes lepkés mintás ajtó tárul elénk.. (Azt hiszem nem akarok bemenni..tuti apa rendezte be..ÁÁÁ.. félek.) Mikor kinyitottam az

ajtót..egy szépen berendezett halvány lila szobába léptem be.. tök jó berendezéssel..és egy  nagy kardróbbal..Apa lépteit hallottam a lépcsőn, mivel épp a bőröndjeimet hozta fel.. Betette őket a szobába és sóhajtott egyet.
-Nah milyen lett? -kérdezi.
-Nekem tetszik -felelem.
-Akkor megérte a sok munka vele, nem igaz? -Tom bólogat. (Ezt apám rendezte be?? Khm.. Hát oké.. vannak még csodák) *Halkan kuncogok*. *Apa megsimogatott*.
- Üdv itthon Inorin! -Rázom a fejem és megölelem..
Miután berendezkedtem gyorsan felfedeztem a ház többi részét. Apa  közben szólt hogy kész a vacsora. Lementem és leültem az asztalhoz. Egy könnyű salátát ettem, és közben a holnapi napról beszélgettem apával..hogy hogyan is lesz a beiratkozásom meg ilyenek.